Hungary celebrates legendary tale of Welsh bards' slaughter

Saturday, March 4, 2017

LAING ART GALLERY. The Bard by John Martin, c. 1817. Image courtesy of Laing Art Gallery, Newcastle upon Tyne

It is a poem which can be recited off by heart by Hungarians telling of the slaughter of 500 Welsh poets at Montgomery Castle.

But in Wales little is known of the verses or the legendary story of rebellion which inspired their penning.

On Thursday, a special celebration of the life of the poet behind the "Bards of Wales" will be held in Budapest.

Montgomery Mayor Eric Fairbrother said the poem was a "great link" between the countries.

A Walesi Bardok, The Bards of Wales, tells of their legendary slaughter at a banquet in Montgomery Castle by King Edward 1st, after they refused to sing his praises as their conqueror.

Janos Arany wrote the verses after refusing to write a poem celebrating the Emperor of Austria Franz Joseph following a failed revolution in 1848 against the empire.

While Arany's 19th Century ballad is still taught in all the schools in Hungary, many living in Montgomery, Powys, have never heard of it.

"Local people know very little about it at all. In fact it is only recently that I have been spreading the word about it," Mr Fairbrother told BBC Radio Wales' Good Morning Wales programme, ahead of his visit to mark 200 years since Arany's birth.

During the televised ceremony, which will be attended by President of Hungary Janos Ader, Mr Fairbrother will present the honorary status of Freeman of Montgomery to the famous poet posthumously.

PHILIP HALLING/GEOGRAPH. The ruins of Montgomery Castle

Prof Robert Evans, Regius Professor of History at the University of Oxford, said Hungary considered itself similar to Wales, as a nation that had suffered oppression.

"The idea that the bards refused King Edward, that was part of the Romantic culture of Britain in the 19th Century," he said.

"It was well known even in Europe but it was picked up by Arany due to [political] circumstances which made it famous."

"Great links"

The poem was only published after Hungary gained independence and is still taught to schoolchildren across the nation.

But the ballad is still hardly heard of in Wales and Prof Evans said it only became recognised in recent years after composer Karl Jenkins penned a symphony based on it.

Mr Fairbrother said the link between the two nations was more important than ever following the EU referendum.

He added: "In these days of the Brexit situation, it's good to keep furnishing good relations with our neighbours in Europe."

Source

* * * * *

A WALESI BÁRDOK

Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A velszi tartomány.

Van-e ott folyó és földje jó?
Legelőin fű kövér?
Használt-e a megöntözés:
A pártos honfivér?

S a nép, az istenadta nép,
Ha oly boldog-e rajt’
Mint akarom, s mint a barom,
Melyet igába hajt?

Felség! valóban koronád
Legszebb gyémántja Velsz:
Földet, folyót, legelni jót,
Hegy-völgyet benne lelsz.

S a nép, az istenadta nép
Oly boldog rajta, Sire!
Kunyhói mind hallgatva, mint
Megannyi puszta sir.

Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Körötte csend amerre ment,
És néma tartomány.

Montgomery a vár neve,
Hol aznap este szállt;
Montgomery, a vár ura,
Vendégli a királyt.

Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Hogy nézni is tereh;

S mind, amiket e szép sziget
Ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr
Túl messzi tengeren.

Ti urak, ti urak! hát senkisem
Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek!
Ne éljen Eduárd?

Vadat és halat, s mi az ég alatt
Szem-szájnak kellemes,
Azt látok én: de ördög itt
Belül minden nemes.

Ti urak, ti urak, hitvány ebek!
Ne éljen Eduárd?
Hol van, ki zengje tetteim -
Elő egy velszi bárd!

Egymásra néz a sok vitéz,
A vendég velsz urak;
Orcáikon, mint félelem,
Sápadt el a harag.

Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik. -
Ajtó megől fehér galamb,
Ősz bárd emelkedik.

Itt van, király, ki tetteidet
Elzengi, mond az agg;
S fegyver csörög, haló hörög
Amint húrjába csap.

„Fegyver csörög, haló hörög,
A nap vértóba száll,
Vérszagra gyűl az éji vad:
Te tetted ezt, király!

Levágva népünk ezrei,
Halomba, mint kereszt,
Hogy sírva tallóz aki él:
Király, te tetted ezt!”

Máglyára! el! igen kemény -
Parancsol Eduárd -
Ha! lágyabb ének kell nekünk;
S belép egy ifju bárd.

„Ah! lágyan kél az esti szél
Milford-öböl felé;
Szüzek siralma, özvegyek
Panasza nyög belé.

Ne szülj rabot, te szűz! anya
Ne szoptass csecsemőt!...”
S int a király. S elérte még
A máglyára menőt.

De vakmerőn s hivatlanúl
Előáll harmadik;
Kobzán a dal magára vall,
Ez íge hallatik:

„Elhullt csatában a derék -
No halld meg, Eduárd:
Neved ki diccsel ejtené,
Nem él oly velszi bárd.

„Emléke sír a lanton még -
No halld meg, Eduárd:
Átok fejedre minden dal,
Melyet zeng velszi bárd.”

Meglátom én! - S parancsot ád
Király rettenetest:
Máglyára, ki ellenszegűl,
Minden velsz énekest!

Szolgái szét száguldanak,
Ország-szerin, tova.
Montgomeryben így esett
A híres lakoma. -

S Edvárd király, angol király
Vágtat fakó lován;
Körötte ég földszint az ég:
A velszi tartomány.

Ötszáz, bizony, dalolva ment
Lángsírba velszi bárd:
De egy se birta mondani
Hogy: éljen Eduárd. -

Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal
London utcáin ez?
Felköttetem a lord-majort,
Ha bosszant bármi nesz!

Áll néma csend; légy szárnya bent,
Se künn, nem hallatik:
„Fejére szól, ki szót emel!
Király nem alhatik.”

Ha, ha! elő síp, dob, zene!
Harsogjon harsona:
Fülembe zúgja átkait
A velszi lakoma...

De túl zenén, túl síp-dobon,
Riadó kürtön át:
Ötszáz énekli hangosan
A vértanúk dalát.

(1857. június.)



0 comments:

Post a Comment

Attention!
Comments using obscene language, or comments calling for hate and violence will be deleted.

Dear Reader,


The comment section of this blog has been shut down due to the activity of a nasty agent provocateur who has been targeting this website for quite some time.


Have a nice day!